Az Égig Érő Fa - PLACENTA

A méhlepény az a részben anyai, részben magzati szerv, ami a kisbabát táplálja az anyaméhben, oxigénnel látja el és a salakanyagokat is szállítja. Felkészíti anya testét a szülésre, a szoptatásra és hormonokat is termel.

A szülést követően a kisbaba vérének harmada a placentában van, így fontos, hogy legalább addig, míg pulzál a köldökzsinór, ne vágják ezt el.

Amikor hagyják, hogy ez a folyamat természetesen történjen meg és nem vágják el a köldökzsinórt, ezt lótusz születésnek hívják.

Szülés után, ahogy anya elkezdi táplálni a kisbabát, úgy oxitocin termelődik a szervezetében, ez segíti, hogy leváljon a méhfalról és megszülethessen a placenta. Szülés után ezt az időszakot nevezzük •Lepényi Szaknak•.

A méhlepénynek is van •vérmisztériuma• és minden kultúrának megvannak a maga hagyományai, melyek a placentát, a kisbabát és a családot egyszerre ölelik körbe.

Ma már egyre többen hozzák el a kórházakból, készítenek róla lenyomatot, esetleg kapszulát, anya szervezetére áldásos hatásaként.

A magyar hagyományok úgy tartják, hogy a méhlepény a kisbaba ‘iker-test-vére’ , ‘mása’, mivel a megtermékenyített petesejt egyik részéből fejlődik ki a placenta, a másikból pedig a kisbaba.

A gyermek születésének tiszteletére sokszor egy fát is ültettek, a lányoknak almafát, a fiúknak körtefát, ide helyezték a placentát is. Így szimbolizálva, hogy a méhlepény az, ami összekapcsol minket az Éggel és a Földdel. Anyával és Apával.