Boldogasszony Meséi

A boldogasszony ünnepek hagyományosan Mária-ünnepek, amelyek az év folyamán különböző jelentős eseményeket jelképiesen idéznek fel a néphagyományban és a vallásban.

Ezek az ünnepek összekapcsolják a természet körforgását (vetés, termés, aratás) Mária életének kiemelt eseményeivel, a magyar népi vallásosságban a föld és az élet termékenységének, megtisztulásának, áldásának ünnepei.

Íme a legfontosabb boldogasszony ünnepek és jelentésük:

Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.):

Ezen a napon Mária megtisztulását és a kis Jézus templomi bemutatását ünneplik. A gyertyaszentelés a világosság szimbolikája, a megtisztulás és a fény ünnepe.

Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.):

Az angyali üdvözlet napja, amelyen Jézus foganata Szűz Máriában történik. Tavaszindító, termékenységet idéző ünnep, a magvak, gyümölcsfák oltásának kezdete a népi hagyományban.

Sarlós Boldogasszony (július 2.):

Az aratás, a termény betakarításának kezdete. Az ősi aratóünnep során hálát adtak a föld gazdagságáért, és különleges szertartásokkal kezdték az aratást.

Havi Boldogasszony vagy Havas Boldogasszony (augusztus 5.):

E naphoz kapcsolódik a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe is (július 16.), melyek Szűz Máriához és a tisztasághoz kötődnek.

Nagyboldogasszony (augusztus 15.):

Szűz Mária mennybevételének napja, Magyarország védőszentjének ünnepe is egyben. A katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe, amely az ősi hagyományokból és keresztény hitből ered.

Kisboldogasszony (szeptember 8.):

Szűz Mária születésnapja, az ősi hagyományban az ősz eleji aratás és vetés visszatekintő ünnepe.

Magyarok Nagyasszonya (október 8.):

Magyarország különleges Mária-pártfogójának tisztelete, a magyar nemzeti hagyomány része.